A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvényt az Országgyűlés 2014. december 14-én fogadta el, a jogszabály 2015. július 1-jén lépett hatályba, amely mérföldkő volt Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikai tevékenységének végrehajtásában.
Tekintse meg ezt a rövid videó Sabináról, a fiatal cseh bloggerről, aki az Európai fejlesztési év keretében számos életre szóló tapasztalattal gazdagodott a Dominikai Köztársaságban, Etiópiában, Tanzániában, a Fülöp-szigeteken és Libanonban, ahol az ott megvalósuló fejlesztési projekteket és azok helyi közösségre gyakorolt hatását vizsgálta meg közelebbről.
Az Európai Unió tagállamai, valamint a 78 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország (ACP) egy hosszú időre visszanyúló, egyben komplex politikai, fejlesztési együttműködési, gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. A kapcsolatokat a 2000-ben aláírt Cotonou-i Partnerségi Megállapodás szabályozza, amelynek hatálya 2020-ban lejár.
2015. október 21-én, Brüsszelben került sor a nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó uniós főigazgatók informális ülésére, ahol Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára képviselte Magyarországot. A tanácskozás célja a Külügyek Tanácsa október 26-i fejlesztési miniszteri ülésének előkészítése volt.
A Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség (HAND) a fejlődés európai éve projektsorozat részeként egynapos képzést hirdet civil aktivisták számára „Éhen halunk vagy elhízunk? – A globális pénzrendszer és a fenntarthatatlan fejlődés” címmel.
Fejlesztési támogatásokat nyújtó donorként Magyarország számára a nemzetközi fejlesztési együttműködés hozadéka a hazai gazdasági szereplők nemzetközi piaci pozíciói javításához, beszállítói kapcsolataik fejlesztéséhez, így hosszabb távon a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás élénkítéséhez való hozzájárulás.
A Külügyi Szemle történetében első alkalommal 2015-ben megjelent a nemzetközi fejlesztési együttműködésről (NEFE) és a humanitárius segítségnyújtásról szóló különszám.
2015. október 16-án lezajlott „A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” című rajzpályázat díjátadója a Külgazdasági és Külügyminisztériumban.
„Nem tudtam, hogy nem csak mi vagyunk veszélyben, (…) ezt az üzenetet viszem haza magammal.” – mondta Teresita Irene Antazu López, a perui Esőerdei Őslakos Népek Regionális Szövetségének elnöke a 2015. október 15-én megrendezett „Magyarország feladatai a környezetvédelemben” című országos konferencián. Az elnökasszony kiemelte, hogy a kontinenseken átnyúló együttműködés elengedhetetlen annak érdekében, hogy meg tudjuk őrizni az anyaföldet a jövő generációi számára is.
Hosszabb ideig és jobban élünk. Az elmúlt években az emberek nagy fejlődést értek el a világban. Az országok fejlettségét évente mérő ENSZ mutató szerint világszerte emelkedtek a jövedelmek, javult az oktatás, és nőtt a várható élettartam.