Az Európai Unió a világ legnagyobb fejlesztéspolitikai donorja: 2024-ben mintegy 88,6 milliárd dollár összegű hivatalos fejlesztési támogatást – a globális támogatások mintegy 42%-át – nyújtotta a fejlődő országoknak. Az EU nemzetközi fejlesztési együttműködési rendszerében mindhárom fő szerve részt vesz, így (1) az Európai Unió Tanácsa, (2) az Európai Parlament, valamint (3) az Európai Bizottság.
Az EU nemzetközi fejlesztéspolitikájának irányait, prioritásait az Európai Unió Tanácsa jelöli ki. A tanácsi formációk között a magas szintű politikai döntéshozatalért az ún. Külügyek Tanácsának fejlesztési (miniszteri) formációja, míg az alacsonyabb szintű döntés-előkészítésért jelenleg az alábbi, fejlesztéspolitikával foglalkozó tanácsi munkacsoportok felelnek:
· Fejlesztési együttműködési munkacsoport (CODEV);
· Az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal foglalkozó munkacsoport (ACP);
· A külkapcsolati tanácsosok munkacsoport Global Gateway alcsoportja (RELEX-GG)
· A Humanitárius segítségnyújtási és élelmiszersegély munkacsoport (COHAFA).
A nemzetközi fejlesztéspolitikával foglalkozó uniós tanácsi munkacsoportok heti többször megrendezésre kerülő ülésein Magyarországot a Brüsszelbe akkreditált magyar Állandó Képviselet illetékes szakdiplomatája, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Hungary Helps Program Koordinációs Főosztálya képviseli. Az ülésekre a magyar álláspontot (mandátumot) a KKM Hungary Helps Program Koordinációs Főosztálya alakítja ki az aktuális kérdésben illetékes társfőosztályok és társminisztériumok bevonásával.
Az Európai Bizottság feladatai közé tartozik a partnerországokkal való kapcsolattartás és a folyamatos együttműködés biztosítása, valamint az EU fejlesztéspolitikájának megtervezése és kialakítása. Az Európai Bizottság az Unió intézményeinek nemzetközi fejlesztéspolitikával kapcsolatos feladatmegosztásában mind a kezdeményező, mind pedig a végrehajtó szerepet betölti. Tevékenységének fókuszában a szegénység csökkentése, a fenntartható fejlődési modellek megteremtése, továbbá a demokrácia, az emberi jogok és a jogbiztonság kiépítésének a támogatása áll. Az Európai Bizottság részéről Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a Nemzetközi Partnerségekért Felelős Főigazgatóság (Directorate-General for International Partnerships, DG INTPA) – élén Jozef Síkela biztossal –, továbbá a Hadja Lahbib biztos által vezetett Európai Polgári Védelmi és Humanitárius Segítségnyújtási Főigazgatóság (Directorate-General for European Civil Protection and Humanitarian Aid Operations, DG ECHO) felel a területért.
Az Európai Parlament az európai közvélemény és az uniós állampolgárok fő képviseleti szerve. Ellenőrzést gyakorol az összes uniós intézmény felett, ezen belül ellenőrzi a Bizottság munkaprogramját, illetve jogszabályalkotásra kérheti fel a Bizottságot. Az Európai Parlament nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős szerve a Fejlesztési Bizottság (European Parliament’s Committee on Development, DEVE). Fő felelőssége többek között az uniós nemzetközi fejlesztéspolitika ösztönzése, megvitatása, végrehajtása és ellenőrzése. A DEVE felel a fejlődő államokbeli intézményekkel való politikai párbeszéd folytatásáért bilaterális keretek között és nemzetközi fórumokon egyaránt.
Az Európai Unió külső fejlesztéspolitikai pénzügyi eszközei
Az Európai Unió a harmadik országok fejlesztéspolitikai támogatását az ún. külkapcsolati pénzügyi eszközökön keresztül biztosítja.
A 2021-2027 közötti többéves pénzügyi időszakban egy új fejlesztéspolitikai eszköz, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Neighbourhood, Development and International Cooperation Instrument, NDICI) váltotta fel az eddig különálló pénzügyi eszközöket. Az NDICI-ban a migráció kiváltó okainak kezelése célkitűzésként szerepel, így a szegénység felszámolásához, valamint a konfliktusmegelőzéshez, békeépítéshez és a válságokra való felkészüléshez nyújthat támogatást. Az NDICI (1) egy földrajzi, (2) egy tematikus és (3) egy gyorsreagálási pillérből épül fel. A földrajzi boríték (53,8 milliárd euró) csaknem fele (26 milliárd euró) a szubszaharai Afrika számára kerül elkülönítésre, míg mintegy harmada (17,2 milliárd euró) a szomszédságpolitika országaira. Magyarország számára kedvező, hogy a 2021-2027 közötti pénzügyi időszak tekintetében az egyes földrajzi borítékok esetében a prioritást a szubszaharai Afrika és a szomszédságpolitika országai jelentik, amely megegyezik a magyar Kormány Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Stratégiájának (NEFE2030) fókuszával.
Humanitárius segítségnyújtás
A humanitárius segítségnyújtás célja az emberi életek mentése, a szenvedés enyhítése és az emberi méltóság megőrzése a fegyveres konfliktusok és természeti katasztrófák következtében kialakult helyzetekben, az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elvének tiszteletben tartásával.
A humanitárius terület önálló jogi alapot a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével (EUMSZ 214. cikkely) kapott, ezáltal pedig az EU önálló szakpolitikájává vált. Mára az EU és tagállamai a legjelentősebb globális szereplők a humanitárius segélyezés tekintetében: az EU a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretben pedig 9,7 milliárd eurót különített el. Az Európai Bizottság Európai Polgári Védelmi és Humanitárius Segítségnyújtási Főigazgatósága (Directorate-General for European Civil Protection and Humanitarian Aid Operations, DG ECHO) felel a humanitárius válságok esetén szükséges uniós válaszintézkedések meghozataláért, a segítségnyújtási műveleteket támogatásáért, valamint a tagállamok vonatkozó politikáinak és tevékenységeinek az összehangolásáért. Az Európai Unió Tanácsának előkészítő szerveit tekintve a Humanitárius segítségnyújtási és élelmiszersegély munkacsoport (Working Party on Humanitarian Aid and Food Aid, COHAFA) vitatja meg az EU humanitárius stratégiáival és szakpolitikáival kapcsolatos kérdéseket, valamint a humanitárius válsághelyzetre való válaszadást.
2026. évi európai üzleti fórumok
Aktuális pályázatok: