2020. november 9-10-én, virtuális formában került megrendezésre az OECD Fejlesztéstámogatási Bizottságának (DAC) magas szintű ülése, amelyen Magyarországot Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára képviselte. Az ülésen a tagországok a koronavírus-járvány által teremtett finanszírozási kihívások kezeléséről, a magántőke bevonását célzó fejlesztésfinanszírozás szerepéről és az úgynevezett „zöld újjáépítés” koncepciójáról folytattak eszmecserét.
Az OECD Fejlesztéstámogatási Bizottságának (DAC) 2020. november 9-10-i magas szintű ülésén a koronavírus-járvány által megteremtett finanszírozási kihívások, a magántőke bevonását célzó fejlesztésfinanszírozás és a „zöld újjáépítés” kérdése került napirendre. A tagországok egyetértettek abban, hogy a járvány által okozott társadalmi-gazdasági kihívások kezelésében továbbra is fontos szerep hárul a hivatalos fejlesztési támogatásokra (ODA), a finanszírozási rést tekintve ugyanakkor megkerülhetetlenné vált az innovatív finanszírozás előmozdítása és a magánszektor bevonása, a fejlődő országok részéről pedig az adóreformok végrehajtása, illetve a hazai bevételi források fokozottabb mobilizálása. Susanna Moorehead, az OECD DAC elnöke felszólalásában a DAC-nak a globális nemzetközi fejlesztési rendszerben betöltött szerepét és a közös fellépés fontosságát hangsúlyozta. Mahmoud Mohieldin, az ENSZ Agenda 2030 finanszírozási kérdéseivel foglakozó különleges megbízottja beszédében üdvözölte a G20 adósságszolgálat felfüggesztésére vonatkozó kezdeményezését (Debt Service Suspension Initiative, DSSI), továbbá méltatta az ENSZ főtitkára, valamint Kanada és Jamaica miniszterelnökei kezdeményezésére 2020. május 28-án megrendezett magas szintű fejlesztésfinanszírozási találkozón útnak indított gondolkodást. Utóbbi tekintetében hangsúlyozta, hogy a esemény kertében olyan szakpolitikai javaslatok kerültek kialakításra, amelyek konkrét megoldásokat kínálnak az állam- és kormányfőknek a világjárvány okozta rövid és hosszútávú helyreállítás elősegítése érdekében. A különleges megbízott emellett rámutatott, hogy a hosszú távú megoldásokhoz a támogatás mellett átfogó reformokra is szükség van.
Joó István helyettes államtitkár felszólalásában kiemelte, hogy a COVID-19 járvány a XXI. század egyik legnagyobb kihívását jelenti a fejlődő országok számára, amely nem csupán ezen országok fejlődési pályán való előre lépését veszélyezteti, hanem – közvetett vagy közvetlen következményként – az új migrációs áramlások potenciális megjelenése révén Európa biztonságát is. Kiemelte, hogy Magyarország 2020 márciusa óta több mint 30 millió dollárt fordított a világjárvány hatásainak enyhítésére a fejlődő országokban, amellyel nem csupán a járványkezeléshez, hanem a járvány utáni gazdasági konszolidációhoz is hozzájárult. Hangsúlyozta az ODA kulcsfontosságú szerepét, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országokban, illetve a fenntartható fejlődés külső finanszírozásának mobilizálásában játszott katalizátor szerepére. Magyarország elkötelezettségét mutatja ezen a téren, hogy 2010 és 2019 között 177 százalékkal, 114-ről 317 millió dollárra növelte a hivatalos fejlesztési támogatását, amely a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) arányában 0,09-ról 0,22 százalékra való emelkedést jelentett. A magyar Kormány 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozó Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Stratégiája (NEFE2025) alapján pedig hazánk törekedni fog a 0,25 százalékos ODA/GNI hozzájárulási arány 2025-ig történő elérésére. Joó István helyettes államtitkár kifejtette továbbá, hogy Magyarország elismeri az innovatív finanszírozás hozzáadott értékét és törekszik a magánszektor fokozottabb bevonására a nemzetközi fejlesztési tevékenységekben.
A „hatékony és zöld újjáépítés” kapcsán a résztvevők a nemzetközi fejlesztési együttműködés és a klímaváltozás közötti kapcsolatokról, illetve a két szakterület közötti koordináció szükségességéről cseréltek eszmét. Jorge Moreira da Silva, az OECD Fejlesztési Együttműködési Igazgatóságának (DCD) igazgatója rámutatott, hogy a zöld újjáépítést és a nemi egyenlőséget egyaránt előtérbe helyező konszolidáció hátterében nem csupán politikai és társadalmi megfontolások állnak, hanem ezen törekvések egyúttal gazdasági növekedést is generálhatnak. A nemi egyenlőség előmozdítása a becslések szerint 28 billió dollárnyi gazdasági hasznot jelenthet a globális gazdaság számára, az „éghajlatbarát” szakpolitikai csomagok pedig 5 százalékos gazdasági növekedést eredményezhetnek 2050-ig. A válságból való fenntartható kilábalás a Nemzetközi Energia Ügynökség becslései szerint milliós nagyságrendű új munkahelyeket hozhat létre, miközben a megújuló energiaforrások a legtöbb – köztük a fejlődő – országokban is olcsóbbak, mint a fosszilis tüzelőanyagok. A DAC elnök zárszavában megerősítette, hogy a válságból való kilábaláshoz nem elegendő az ODA mértékének megőrzése vagy akár növelése. Kulcsfontosságú a világjárvány megfékezése, az oktatás és az egészségügyi ellátórendszerek fejlesztése, az ellenállóképesség növelése és a digitális átalakulás elősegítése.