.jpg)
2019. november 25-én, Brüsszelben került sor a Külügyek Tanácsa fejlesztési formációjának ülésére, amelyen az uniós külügyminiszterek elfogadták az új Európai Bizottság személyi összetételére vonatkozó javaslatot, jóváhagyva ezzel Várhelyi Olivér bővítési portfólióra jelölt magyar biztost is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tanácsülést követően megerősítette, hogy a döntéssel a magyar biztos az új Európai Bizottság egyik legfontosabb pozícióját töltheti be, hiszen a bővítési politika az Európai Unió jövője szempontjából az egyik legnagyobb jelentőségű terület.
A 2019. november 25-i, fejlesztési formációjú Külügyek Tanácsán az uniós külügyminiszterek a nemzetközi fejlesztéspolitika terén az elmúlt időszakban történt, illetve tervezett legaktuálisabb eseményeket tekintették át. Magyarországot az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte.
Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a tanácsülés keretében többek között beszámolt a 2019. december 17-18-án, Genfben megrendezésre kerülő Globális Menekültügyi Fórum előkészületeiről, valamint az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok közötti legfontosabb gazdasági és kereskedelmi keretmegállapodás (az ún. poszt-Cotonoui Megállapodás) folytatásáról szóló tárgyalásokról.
Szijjártó Péter a Globális Menekültügyi Fórum kapcsán emlékeztetett arra, hogy Magyarország nem írta alá a globális menekültügyi paktumot (Global Refugee Compact, GRC) – hasonlóan a globális migrációs paktum (Global Compact for Migration, GCM) nevű „testvéréhez”–, ezért nem fogad el semmi olyan közös uniós nyilatkozatot a Fórum alkalmával, amely a paktum végrehajtására utalhat. Aláhúzta, hogy hazánk a helyben történő segítségnyújtást részesíti előnyben a problémák importálása helyett, amelynek érdekében Magyarország elsősorban a migráció kiváltó okainak kezelését elősegítő fejlesztési projekteket támogat és hajt végre, kiemelten Afrikában. A poszt-Cotonoui Megállapodás kapcsán Szijjártó Péter megerősítette Magyarország elkötelezettségét egy kiegyensúlyozott megállapodás kidolgozása iránt, amelynek valamennyi részes fél számára elfogadhatónak kell lennie. Szijjártó Péter kiemelte a partnerországok számára nyújtott segítség fontosságát a biztonságot és prosperitást elősegítő életkörülmények megteremtése tekintetében, mivel a migráció sem Afrika, sem Európa számára nem szolgálhat megoldásként. Mindehhez az Európai Uniónak a folyamatos politikai és stratégiai együttműködésre kell összpontosítania. A poszt-Cotonoui Megállapodás tekintetében Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bír a megállapodásnak a visszatérésre, visszafogadásra és reintegrációra vonatkozó rendelkezései.
Az uniós külügyminiszterek a délelőtt folyamán vitát folytattak az Európai Unió nemzetközi fejlesztésfinanszírozási architektúrájáról és annak lehetséges reformjáról, a téma vizsgálatával idén tavasszal megbízott magas szintű munkacsoport (úgynevezett „Bölcsek Tanácsa”) közelmúltban közzétett jelentése alapján. A tagállamok egyetértettek abban, hogy az EU komplex külső fejlesztésfinanszírozási rendszerét hatékonyabbá és koordináltabbá szükséges tenni, míg az intézményi szerkezet tekintetében a tagállamok többsége egy kizárólag európai megoldás mellett érvelt, amely modellben az Európai Beruházási Banknak (EIB) kiemelt szerepet javasolt biztosítani. Több tagállam – köztük Magyarország is – felhívta a figyelmet az egyenlő feltételek fontosságára az uniós fejlesztési projektekben történő tagállami részvétellel kapcsolatban.
Szijjártó Péter üdvözölte a pénzügyi architektúra témájában folytatott vitát, amelyhez hazánk konstruktívan áll hozzá. Üdvözölt továbbá minden olyan lépést, amely a fragmentáció csökkentésének és a hatékonyság növelésének irányába mutat. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az uniós nemzetközi fejlesztés pénzügyi szerkezetének átalakítása semmilyen szempontból nem járhat hátrányokkal az EU saját konvergenciáját célzó kohéziós politikára nézve. A pénzügyi architektúra vonatkozásában megerősítette, hogy Magyarország egy áramvonalasabb, kevesebb bürokráciával működő, hatékonyabb intézményi rendszer kialakítását támogatja.
A tagállami külügyminiszterek áttekintették továbbá az Afrika szarva térség átalakulóban lévő két országa, Etiópia és Szudán uniós támogatásának lehetőségeit. A hozzászóló tagállamok szerint a fejlesztés, a kereskedelem és a befektetési környezet javítása – kiegészítve a humanitárius segítségnyújtással – hosszútávon a fiatalokra alapozva eredményezhet prosperitást mindkét ország számára. A befektetési környezet javításán túl számos tagállam szerint a magánvállalkozások támogatására is hangsúlyt kell fektetni. Etiópia részéről M. Tilaye Gete etióp oktatási miniszter díszvendégként vett részt a miniszterek munkaebédjén, amelynek során az etióp oktatási rendszer kihívásairól számolt be, különös tekintettel a nemek közötti egyensúlytalanságra, amely mind a lányok oktatáshoz való hozzáférésében, mind a női tanárok számában megmutatkozik.