A Külügyek Tanácsa nemzetközi fejlesztési formációjának 2020. novemberi informális miniszteri szintű ülése

Publikálva: 2020. november 23.

2020. november 23-án, videokonferencia keretében került sor a Külügyek Tanácsa nemzetközi fejlesztési formációjának informális miniszteri szintű ülésére, amelyen hazánkat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte. A tanácsülés két fő vitapontja keretében a miniszterek megvitatták a nemi egyenlőség kérdését az Európai Unió külső dimenziójában, továbbá eszmét cseréltek a fejlődő országok államadósságának fenntarthatóságáról, illetve lehetséges könnyítéséről.

A 2020. november 23-i Külügyek Tanácsa nemzetközi fejlesztési formációjának miniszteri szintű ülésén a nemi egyenlőség kérdése és a fejlődő országok államadósságának lehetséges könnyítése került napirendre.

A nemek közötti egyenlőség („gender equality”) vonatkozásában a miniszterek elsősorban a koronavírus-járvány nőkre és lányokra gyakorolt negatív hatásairól egyeztettek, több tagállam pedig támogatásáról biztosította az Európai Bizottság 2020. november 25-i harmadik – a 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó – nemek közötti egyenlőségre irányuló cselekvési tervét (Gender Action Plan, GAP III).

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólalásában kiemelte a magyar Kormány elkötelezettségét a nők jogainak biztosítása, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítása iránt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a „gender” fogalmának meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik, amelyet tiszteletben kell tartani. Az uniós dokumentumokban ezért csak olyan hivatkozások elfogadhatók hazánk számára, amelyek minden tagállam támogatását bírják és erős jogi alapokra, valamint egyezményes, megállapodáson alapuló fogalmakra épülnek.

A fejlődő országok államadósságának lehetséges könnyítéséről és az adósságkönnyítésnek a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) végrehajtásához való hozzájárulásáról szóló vita során a tagállamok túlnyomórészt üdvözölték az adósságkezelés közös keretrendszeréről a G20-ak és a Párizsi Klub keretei között született megállapodást, valamint az EU erőfeszítéseit egy teljes értékű adósságválság elkerülése érdekében. Kristalina Georgieva, IMF-vezérigazgató globális kitekintésében rámutatott, hogy a világjárvány következtében jelenleg a legnagyobb gazdasági visszaesésből szükséges kilábalni, amely 4,4%-os visszaesést jelent az előző évhez képest. Kiemelte, hogy a nemzetközi intézmények nem engedhetik ki a kezükből a leghatékonyabb és legolcsóbb módját a támogatásoknak, amellyel kapcsolatban a különleges lehívási jogok (Special Drawing Rights, SDR) relokációján alapuló új támogatási csomagot vázolt fel. Jutta Urpilainen nemzetközi partnerségekért felelős uniós biztos a tanácsülésen bejelentette, hogy az Európai Unió 183 millió euróval járul hozzá az IMF Katasztrófaalapjához (Catastrophe Containment and Relief Trust, CCRT), amely a likviditás növelésével tenné lehetővé a világjárvány által előidézett rendkívüli fizetési mérleg-szükségletek kielégítését.

A második napirendi pont keretében Miniszter Úr kiemelte, hogy a világjárvány következtében a legtöbb donorország elsősorban a hazai szükségletek kielégítésére, valamint a hazai munkaerőpiac támogatására összpontosít, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő országok megsegítéséről sem. Magyarország a világjárvány kitörése óta közel 30 millió eurót fordított a fejlődő partnerországok megsegítésére a koronavírus-járvánnyal szembeni küzdelem vonatkozásában és elkötelezettek vagyunk a fejlesztési források további növelése iránt is. Az afrikai kontinens országainak megsegítésére hazánk egyebek mellett 77 millió euró értékben indított kötött segélyhitel programokat.

Menü

Főoldal

Pályázatok

Globális célok, Agenda2030

Magyarország nemzetközi fejlesztési támogatása számokban

Dokumentumtár

Navigáció