2021. július 1-jén Szlovénia vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi feladatait. A nemzetközi fejlesztési együttműködés terén a soros szlovén EU-elnökség elsődleges célja – a koronavírus világjárvány fényében – az ellenállóképesség előmozdítása, amelyet két pilléren, a zöld helyreállításon és az emberi fejlődésen keresztül kíván megvalósítani. A víz e két pillért átívelő általános tematikus prioritásként jelenik meg olyan területek mellett, mint a globális egészség, az élelmezés- és táplálkozásbiztonság, a nemek közötti egyenlőség, a klímaváltozás és a biodiverzitás, az európai zöld megállapodás és a fenntartható fejlődés, valamint a digitalizáció. A humanitárius segítségnyújtás terén a COVID-19 hatásainak enyhítése mellett az elnökség kiemelt területként kezeli a legsérülékenyebb személyek figyelembevételének a kérdését, a humanitárius-fejlesztési-béke nexust (hármas nexust), a nemzetközi humanitárius jog és humanitárius alapelvek tiszteletben tartását, a megelőző humanitárius fellépést és a digitalizációt. Mindezek mellett hangsúlyt kíván helyezni az EU és a 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni (ACP) ország között kötendő Poszt-Cotonoui Megállapodás lezárására is, bár annak aláírására várhatóan nem az elnökségük ideje alatt kerül sor.
A szlovén EU-elnökség munkaprogramjában kiemelt témaként szerepel a koronavírus-világjárvány, valamint annak súlyos gazdasági és társadalmi hatásai, melyek soha nem látott kihívások elé állították a nemzetközi közösséget. A társadalmi ellenállóképesség a globális helyreállítás kulcsfontosságú eleme, amely rugalmasságot és alkalmazkodást igényel, elsősorban az egyes személyek részéről. Ennek megfelelően a szlovén elnökség elengedhetetlennek tartja a humán fejlődés terén történő befektetést, az egyenlőtlenségek áthidalását, valamint tudás és a tapasztalat megteremtését. E tekintetben az Agenda 2030 keretrendszer és a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) transzformatív politikai keretként szolgálnak a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés elérése érdekében. A szlovén elnökség célja biztosítani az EU és tagállamainak folyamatos elköteleződését a 17 SDG megvalósítása iránt.
A víz általános tematikus prioritásként hatja át a szlovén elnökség munkáját, amely során a hármas nexusra építő átfogó megközelítés alkalmazására törekszik.
A humán fejlődés terén kulcsfontosságú kérdés, hogy az EU miként tudja támogatni a zöld helyreállítást a partnerországokban és egyúttal pozitív hatást gyakorolni a humán fejlődésre a tisztességesebb és ellenállóbb társadalmak kiépítése során. A humán fejlődési pillér keretében a szlovén elnökség hangsúlyt kíván helyezni a globális egészségre, az élelmezés- és táplálkozásbiztonságra, a nemek közötti egyenlőségre, továbbá az oktatásra és a fiatalokra.
A zöld helyreállítás terén az elnökség munkáját az európai zöld megállapodás külső dimenziójára építve szervezi az egyes területek közötti koordináció előmozdítása révén a maximális hatékonyság elérése céljából. E pillér tekintetében kiemelt terület a klímaváltozás és a biodiverzitás, illetve a digitalizáció. Utóbbi kapcsán az elnökség célja a jó gyakorlatok gyűjtése arra vonatkozóan, hogy a digitalizáció milyen szerepet tölt be a zöld átmenetben és az egyenlőtlenségek csökkentésében, továbbá miként járul hozzá a nemek közötti egyenlőséghez és a fiatalok bevonásához.
A „jobb együttműködés” („working better together”) menetrend keretében a szlovén elnökség célja az új programozási és költségvetési ciklus fényében a munkamódszerek javítása és az általános hatékonyság növelésével kapcsolatos lehetőségek feltérképezése a „Team Europe” szellemében. Elkötelezett mindezek mellett a közös programozásban és végrehajtásban történő tagállami részvétel fokozása iránt, különös hangsúlyt fektetve az európai közszféra szaktudásának kiaknázására. A szlovén elnökség támogatja továbbá a civil szervezetekkel való párbeszédet is.
A humanitárius segítségnyújtás terén a trió elnökségi programban foglalt területeken belül (a legsérülékenyebb személyek figyelembevétele, a humanitárius-fejlesztési-béke nexus, a nemzetközi humanitárius jog és humanitárius alapelvek tiszteletben tartása, a megelőző humanitárius fellépés és a digitalizáció) kiemelt szerephez jut a víz és a humanitárius tevékenység témájának összekapcsolása, a gender érzékenység a humanitárius fellépés során, a kényszerű lakhelyelhagyás, a globális egészség, valamint a digitalizáció és az innováció megjelenése a humanitárius tevékenységben.
A soros szlovén EU-elnökség az EU és a 79 ACP-ország között kötendő Poszt-Cotonoui Megállapodás lezárását kiemelt témaként kezeli, ugyanakkor annak aláírására elnökségük ideje alatt várhatóan nem kerül sor. A tárgyalások lezárása és az aláírás időpontja jelenleg attól függ, hogy a Bizottság milyen gyorsan hoz döntést a Tanács és a tagállamok által javasolt (a megállapodás jogi természetét rendező) kiegészítésekről. Amennyiben a bizottsági döntés elhúzódik, úgy a kapcsolatokat jelenleg szabályozó Cotonoui Partnerségi Megállapodás hatályát esetlegesen újra ki kell terjeszteni.