Az ENSZ Közgyűlésének döntése értelmében a nemzetközi közösség 2008 óta minden év augusztus 19-én ünnepli a Humanitárius Világnapot. Ekkor emlékezünk az ENSZ bagdadi irodáját 2003-ban ezen a napon ért támadás 22 áldozatára, a humanitárius segítségnyújtásban résztvevők áldozatos munkájára, továbbá igyekszünk felhívni a közvélemény figyelmét a világ aktuális humanitárius kihívásaira.

 Az ENSZ Közgyűlésének döntése értelmében a nemzetközi közösség 2008 óta minden év augusztus 19-én ünnepli a Humanitárius Világnapot. Ekkor emlékezünk az ENSZ bagdadi irodáját 2003-ban ezen a napon ért támadás 22 áldozatára, a humanitárius segítségnyújtásban résztvevők áldozatos munkájára, továbbá igyekszünk felhívni a közvélemény figyelmét a világ aktuális humanitárius kihívásaira.

A humanitárius segítségre szorulók száma évről évre növekszik világszerte, messze meghaladva a segítségnyújtási kapacitásainkat és a rendelkezésre álló erőforrásokat. Jelenleg a nemzetközi szervezetek 37 országban közel 79 millió embernek nyújtanak segítséget, és ehhez 18,8 milliárd dollárra van szükségük, amely a valaha igényelt legmagasabb összeg. Ennek csupán a 26%-a került ez év közepéig finanszírozásra.

Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) által meghirdetett idei globális rendezvénysorozat mottója: „Inspire the World’s Humanity”. A nap során hírességek, ismert közéleti személyiségek közösségi média felületeiket (Facebook, Twitter, Instagram) ajánlják fel 24 órára a világ legkülönbözőbb részeiről érkező személyes történetek megosztására a túlélésről, az ellenállásról és a reményről. Az OCHA a Humanitárius Világnap alkalmából külön honlapot működtet:

www.worldhumanitarianday.org

Az idei világnap abból a szempontból is érdekes, hogy az Európai Uniónak a 2015. évi „Fejlesztés Európai Éve” programsorozatába is illeszkedik. Az egész éves programsorozat tematikus hónapjai közül az augusztus foglalkozik az egyre fontosabbá váló humanitárius segítségnyújtás kérdéseivel.

Az Európai Unió tagállamai által elfogadott Európai Humanitárius Konszenzussal, valamint a Jó Humanitárius Donortevékenység (GHD) kezdeményezés alapelveivel összhangban a Magyar Kormány is kiemelt figyelmet fordít a háborús konfliktusok, illetve természeti katasztrófák áldozatainak megsegítésére. Magyarország 2015-ben eddig mintegy 1.180.000 euró összértékben, nemzetközi szervezetekkel és magyar civil szervezetekkel együttműködve, valamint az érintett országokban lévő nagykövetségein keresztül tárgyi eszközökkel és pénzbeli felajánlásokkal is hozzájárult a nemzetközi segítségnyújtáshoz. Többek között segítette, illetve segíti a Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Albániát sújtó árvizekre való reagálást, támogatta az Ukrajnában zajló konfliktus miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülteket, a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő magyar civil szervezetek segítségnyújtó munkáját, valamint a szíriai polgárháború menekültjeinek ellátását is.

Magyarország igyekszik az ENSZ New York-i, genfi és egyéb humanitárius fórumain, valamint az Európai Unió keretében belül is aktívan fellépni a rászorulók érdekében. Hazánk egyben számos nemzetközi szervezet irodájának ad helyt, a humanitárius szervezetek közül az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), valamint az ENSZ Világűrirodájának (UNOOSA) katasztrófavédelmi és veszélyhelyzeti reagálási platformja (UN SPIDER) rendelkezik magyarországi irodával.

Elkötelezettségünket jelzi az is, hogy Magyarország rendezte 2015. február 3-4-én az ENSZ főtitkár kezdeményezésére 2016-ban Isztambulban megrendezésre kerülő első Humanitárius Csúcstalálkozó (World Humanitarian Summit) nyolc regionális előkészítő konferenciájának egyikét. A konferenciát az OCHA-val, Finnországgal és az Európai Bizottság humanitárius és polgári védelmi főigazgatóságával, a DG ECHO-val közösen került megszervezésre. A regionális konzultációk feladata előkészíteni a csúcstalálkozón elfogadásra kerülő, a 2016 utáni humanitárius fellépésre vonatkozó javaslatokat tartalmazó főtitkári jelentést. A főtitkári jelentés fogja alapvetően meghatározni a jövő multilaterális segítségnyújtásának szervezeti, pénzügyi és együttműködési kereteit. Célja a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási rendszert terhelő problémák megoldása lesz új partnerek bevonása, új technológiák alkalmazása és a segítségre szorulóknak a segítségnyújtásba való még fokozottabb bevonása révén.