2015. október 21-én, Brüsszelben került sor a nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó uniós főigazgatók informális ülésére, ahol Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára képviselte Magyarországot. A tanácskozás célja a Külügyek Tanácsa október 26-i fejlesztési miniszteri ülésének előkészítése volt.

Az EU-ra a nemzetközi közösség legnagyobb donoraként kiemelt figyelem hárul a migráció külső dimenziójának kezelésében, ezért az ülés kiemelt témája volt, hogy mit tehet a fejlesztéspolitika a kiváltó tényezők enyhítése terén. A fejlesztési főigazgatók egyetértettek, hogy a partnerországok társadalmi és gazdasági stabilizálására irányuló uniós fejlesztési támogatások már most hozzájárulnak ahhoz, hogy perspektívát adjanak a fejlődő országokban élő embereknek az ottani mélyszegénység visszaszorításához, az elvándorlás csökkentéséhez. Az elért eredmények javítása érdekében azonban közelebbi koordinációra, az uniós külkapcsolati eszközök összehangoltabb alkalmazására van szükség. Ennek első lépése az azonnali humanitárius ellátás (szállás, élelem, ivóvíz és gyógyszerek biztosítása), valamint a közép és hosszabb távú fejlesztési programok összekötése, kiszámíthatóbb tervezése. 

Az Afrikából és az EU déli határairól érkező migrációs hullám enyhítése terén a Bizottság egy Afrikával foglalkozó, ún. Sürgősségi Alap előkészítésétől vár előrelépést, amit a tagállamok is támogatnak. Magyar részről Kovács Ádám Zoltán emlékeztetett a probléma földrajzi kiterjedtségére, a déli migrációs útvonal mellett a Szíria, illetve a Nyugat-Balkán irányából érkező migrációs hullámmal kapcsolatos európai, valamint globális megoldás fontosságára. Az új Alap mellett kiemelte a Szíria és a környező országok menekültjeinek támogatására hivatott ún. Madad Alap jelentőségét is.

A humanitárius válságok minden korábbinál magasabb száma, illetve az elhúzódásuk miatt a főigazgatók szerint a pénzügyi források növelésére, és a segélyezés mostani intézményrendszerének hatékonyabbá tételére van szükség. A tagállamok a témában közös uniós álláspontot készítenek elő a 2016-ban tartandó ENSZ Humanitárius Világcsúcsra.

Eszmecserére került sor emellett az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal fennálló Cotonou-i Megállapodás 2020 utáni folytatásának lehetőségeiről, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaira épülő, 2015 utáni keret (Agenda 2030) értékeléséről. Szó volt továbbá a nemek közötti esélyegyenlőség támogatására irányuló uniós fejlesztési cselekvési terv elfogadásáról.