A Külügyi és Külgazdasági Intézet adott otthont 2016. április 12-én a „Készülés a Humanitárius Világcsúcsra és Magyarország nemzetközi humanitárius tevékenységének továbbfejlesztésére” elnevezésű szakértői vitanapnak. Az eseményt dr. Vasa László a KKI főigazgató-helyettese nyitotta meg, aki az első Humanitárius Világcsúcs jelentőségét hangsúlyozta.

Az esemény szakmai  moderátora dr. Fodor Erika, a KKI és a KKM NEFEFO szakmai főtanácsadója volt. Dr. Dancs Ferenc, a KKM Nemzetközi Fejlesztési és Humanitárius Főosztály vezetője a Humanitárius Világcsúcsra készülés eddigi folyamatát az alábbiak szerint összegezte: Az ENSZ főtitkára 2013-ban kezdeményezte a humanitárius tevékenység megújításáról szóló csúcskonferencia megrendezését. E folyamat részeként, 2015 februárjában Magyarország adott otthont az Európa és Mások (Europe and Others; EOG) regionális csoportosulás előkészítő konferenciának, valamint a kormány a világcsúcs jegyében feladatul szabta a Külgazdasági és Külügyminisztérium számára, hogy készítse el Magyarország 2020-ig tartó nemzetközi humanitárius stratégiáját. Dr. Dancs Ferenc rámutatott arra, hogy a WHS kezdeményezése óta jelentősen megváltoztak a humanitárius segítségnyújtás kontextusát is befolyásoló nemzetközi tényezők (pl. migrációs válság), és ebből adódóan az Európai Unióban is más lett a politikai diskurzus. Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-főigazgatója 25 év humanitárius, nemzetközi fejlesztési és szociális tapasztalatai alapján számos fontos szemponttal gazdagította a konzultációt: kifejtette, hogy a humanitárius válsághelyzetek sokszereplős helyzetek, amelyben érdekek és ellenérdekek ütközhetnek, ezért a politikának sokkal jelentősebb szerepet kell vállalnia a konfliktusok megoldásában. Beszélt Magyarország jövőbeli humanitárius stratégiájának  szükségességéről, illetve a média negatív és pozitív szerepéről. Számos konkrét példa segítségével érzékeltette, hogy az EU részéről proaktív és komplex válságkezelési mechanizmus (politikai megoldások; humanitárius-, LRRD- és ellenálló képesség növelő projektek) megvalósítására van szükség. Fontos ugyanakkor a magyar civil szervezetek és a projektvégrehajtó kapacitás erősítése is. Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek Zrt., vezérigazgatója hangsúlyozta a jövőbeni nemzetközi fellépésekben szükséges kiemelt politikai felelősséget és egy olyan új magyar segítségnyújtási stratégia létrehozásának fontosságát, amely összhangban van a nemzetgazdasági és külgazdasági stratégiával. Az innováció és segítségnyújtás területére kitérve a kettős felhasználású innovációk, az ipari K+F humanitárius alkalmazása és a vállalati szektor bevonása, a szakértelem igénye miatt a humanitárius szerepvállalásban is egyre fontosabb. A HAND Szövetség a legfontosabb négy kérdést tette fel: mit, kik, hol, és miből szeretné Magyarország megvalósítani a jövőben a nemzetközi humanitárius tevékenységét, kiemelve, hogy – hatékonyság szempontjából is – fontos lenne egy úgynevezett önkéntes bázis (voluntery pool) létrehozása. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat  a humanitárius politika tervszerű alkalmazásának szükségességét húzta alá. A civil szervezetek  által kialakított, élő partneri kapcsolatokat és tapasztalatokat fel kell használni a jövőben is, ám ezeket szükségszerűen támogatni is kell.