2015 több szempontból is vízválasztó a nemzetközi fejlesztéspolitikában. Az év végével jár le a 2000-ben elfogadott Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG-k) teljesítésének határideje, szeptember végén pedig elfogadásra kerül az ún. Post-2015 agenda, ami a Fenntartható Fejlődési Célokra (SDG-k) építve a fenntartható gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés és környezetvédelem hármas prioritására kell, hogy összpontosítson, s a fejlődő országok mellett a fejlett államokra, így hazánkra is kiterjed majd

Mindennek szellemében került megrendezésre 2015. május 26-án a Külügyek Tanácsának formális Fejlesztési Miniszteri ülése, amin Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára képviselte Magyarországot.

A Fejlesztési Tanács leghangsúlyosabb napirendi pontja a január óta zajló, az új agendát előkészítő ENSZ tárgyalások következő döntő állomásaként a júliusban, Addisz Abeba-ban tartandó, III. fejlesztésfinanszírozási konferenciához az EU - mint a nemzetközi hivatalos fejlesztési támogatások (ODA) több mint felét biztosító szereplő - és tagállamai keretmandátumát adó tanácsi következtetések elfogadása volt.

A hivatalos fejlesztési támogatások terén elfogadott kollektív uniós vállalás (0,7% ODA/GNI) lehetővé teszi az EU ütőképes fellépését a nemzetközi tárgyalópartnereivel szemben, a partnerországok felé megerősíti a fenntartható fejlődésért vállalt partnerséget és szolidaritást, ugyanakkor nem ró aránytalan terhet a nemzetközi fejlesztés terén mérsékeltebb erőforrásokkal bíró tagállamokra. A 2002 után csatlakozott tagállamok számára megerősítésre került az a belső tehermegosztási logika, ami az ODA/GNI arány 0,33%-ra való emelését fokozatosan irányozza elő. A tagállamok közötti tárgyalás eredményeként pedig a kollektív uniós kötelezettségvállalásra egy olyan időtáv került elfogadásra, ami összhangban áll a Post-2015 agenda időkeretével. Ez a döntés Magyarország számára kedvező eredményt jelent.

A Tanács ülés másik kiemelt témája a nemzetközi fejlesztés szerepe volt a migrációt kiváltó tényezők kezelése, illetve az illegális migráció elleni fellépés terén. A miniszterek megerősítették a migránsokat kibocsátó országok saját gazdasági és társadalmi fejlődése támogatásának, a belső viszonyok konszolidálásának szükségességét, melyet az EU meglévő fejlesztési eszközeinek összehangoltabb alkalmazásával kívánnak elérni. Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő jelezte, hogy a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat a jövőben szisztematikusan fog dolgozni a migrációs megfontolások uniós fejlesztési programokba történő átfogó beépítésén.

A nemek közötti esélyegyenlőség nemzetközi fejlesztés keretében történő támogatása szintén napirenden szerepelt, a témában tanácsi következtetések kerültek elfogadásra.

(Külgazdasági és Külügyminisztérium)