Az ENSZ tagállamai Globális Partnerséget vállalnak a fenntartható fejlődésért

2015. július 20. 8:16

2015. július 13-16. között, az etiópiai Addisz Abebában került sor a nemzetközi fejlesztésfinanszírozással foglalkozó harmadik ENSZ konferenciára, amelyen Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára képviselte Magyarországot.

Az ENSZ főtitkárának részvételével zajló konferencia célja a 2002-ben, Monterrey-ben és 2008-ban, Dohában tartott fejlesztésfinanszírozási konferenciák óta eltelt időszak kihívásainak áttekintése és a nemzetközi fejlesztési együttműködés, valamint a fenntartható fejlődés céljait szolgáló források felmérése volt. Ennek időszerűségét a Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítési határidejének 2015 év végi lejárta, illetve a Fenntartható Fejlődési Célok és az azokra épülő, 2015 utánra szóló globális fenntarthatósági keret (ún. Post-2015 agenda) kidolgozása adja.

Az új globális fenntartható fejlődési agenda a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, a tartós gazdasági növekedés és a környezetvédelem egyidejű elérését szolgálja, amihez mind a fejlett, mind a fejlődő országoknak hozzá kell járulniuk. Az Addisz Abeba-i konferencia a végrehajtás, így a finanszírozás kérdésköre mellett a technológiatranszfer és a kapacitásépítés eszközeit vizsgálta. Az akcióterv formájában elfogadott záródokumentum a fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges pénzügyi források széles körű mobilizálására, a kormányzati költségvetési ráfordítások mellett a vállalatok, a fejlesztési bankok és a magánkézben lévő alapítványok bevonására hívja fel az ENSZ tagállamait. A dokumentum az állami költségvetések hazai bevételi forrásainak bővítése érdekében pedig – különös tekintettel a fejlődő országokra - az átlátható adózási szabályok, az adókerülés és az illegális pénzmozgások kiküszöbölését biztosító lépések iránti kötelezettséget fekteti le.

Fotó: KKM

A nemzetközi összefogás terén a legvitásabb pont az adóügyi kérdésekkel foglalkozó ENSZ szakértői bizottság jövőbeli szerepe volt. A július 15-én elért kompromisszum a testület megerősítését irányozza elő, a kormányzatok részéről jelölt szakértők részvételével. Az addiszi akcióterv politikai jelentősége, hogy a fenntartható fejlődés megvalósítását szolgáló Globális Partnerségben valamennyi érdekképviseleti csoport: a kormányzati szereplők mellett a magánszektor, a civil társadalom, a tudományos szféra, a helyi hatóságok és a parlamentek részéről is az aktív közreműködést vetít előre. Ennek köszönhetően hozzájárul a Post-2015 agendát elfogadó, szeptember végén, New York-ban tartandó ENSZ csúcs, és az év végi párizsi klíma konferencia  tartalmi előkészítéséhez.

Kovács Ádám Zoltán a magas szintű plenáris ülés mellett a partnerség gyakorlati kérdéseit vizsgáló kerekasztal beszélgetésben, valamint az ágazati politikák fejlesztési célú összehangolását tárgyaló eszmecsere során csatornázta be a magyar szempontokat. Megerősítette, hogy a magyar fejlesztési együttműködési programok a migráció kiváltó tényezőinek helyi kezeléséhez, az elhelyezkedést támogató szaktudás megszerzéséhez és az esélyegyenlőséghez járulnak hozzá, a partnerországaink képességeinek erősítését célzó szaktudás átadásával, hazánk demokratikus átalakulási tapasztalatainak megosztásával, oktatási együttműködési programokkal és a kormány részéről a fejlődő országoknak biztosított ösztöndíjakkal. A fenntartható fejlődés környezeti dimenzióját illetően hazánk a vízerőforrások fenntartható kezeléséhez, valamint a klímaváltozás káros hatásainak kiküszöböléséhez járul hozzá. Ez utóbbi érdekében Magyarország 3,5 millió USD felajánlást tesz a közelmúltban felállított Zöld Klíma Alaphoz.

(Külgazdasági és Külügyminisztérium)