Az SDG-ről közérthetően

MIK AZOK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLOK (FFC/SDG)?

A Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k), amelyeket a világ állam-és kormányfőinek csúcstalálkozóján, 2015. szeptember 25. és 27. között fogadtak el, a nyolc Millenniumi Fejlesztési Célon (MDG-k) alapulnak..

A 2001-ben állam- és kormányfők által elfogadott Millenniumi Fejlesztési Célokat váltják fel a Fenntartható Fejlődési Célok, illetőleg bővítik ki, melyek tizenöt éven keresztül szolgáltak iránymutatásul a nemzetközi fejlesztési politika  számára. A részben sikeresen megvalósuló MDG-k teljesítésének határideje 2015.

A Fenntartható Fejlődési Célok egy olyan új, egyetemes érvényű célokat, alcélokat és indikátorokat magában foglaló rendszert alkotnak, amelyet az ENSZ tagállamok a következő 15 évben a politikáik meghatározása során figyelembe kell venniük.


MIÉRT VAN SZÜKSÉGÜNK ÚJABB CÉLKITŰZÉSEKRE?

Széleskörű egyetértés született azzal kapcsolatban, hogy miközben az MDG-k a kormányoknak jelentettek fókuszpontot - egy keretrendszert, amin belül kidolgozták nemzetközi fejlesztési politikájukat és különböző segélyezési programjaikat a szegénység mérséklése valamint a szegény emberek életkörülményeinek javítása érdekében-, valamint a civil szervezetek számára alapot a kormányok felelősségre vonásához, túlzottan szűk körűeknek bizonyultak a mai világ komplex kihívásaira való válaszadásban.

A 8 Millenniumi Fejlesztési Cél:
1.  A súlyos szegénység és éhínség felszámolása;
2. A mindenkire kiterjedő alapfokú oktatás megvalósítása;
3. A nemek közti egyenlőség előmozdítása és a nők felemelkedésének elősegítése;
4. A gyermekhalandóság csökkentése;
5. Az anyai egészségügy javítása;
6. A HIV/AIDS, malária és más betegségek elleni küzdelem;
7. A környezeti fenntarthatóság biztosítása;
8. Globális fejlesztési partnerség kiépítése a fejlesztés érdekében.

Ezek a célok a fennálló problémák megszüntetésére és enyhítésére törekedtek, miközben nem vették figyelembe a szegénység kiváltó okait valamint mellőzték a nemek közti egyenlőség nyomatékosítását és a fejlesztés holisztikus szemléletét is. Továbbá a célok nem tettek említést az emberi jogokról és nem kimondottan kezelték a gazdasági fejlesztést.

Fontos megemlíteni, hogy az MDG-k elméletileg minden egyes tagállamra vonatkoztak, de gyakorlatilag csupán a szegény országok megvalósítandó céljaivá váltak, melyeket a módosabb államokból származó pénzügyi támogatás segített több-kevesebb sikerrel elérni. Ezzel ellentétben az SDG-k minden tagállam számára tartalmaznak megoldandó feladatokat.

Az MDG-k lejárati dátumának közeledése ellenére, 2015-ben világszerte még mindig több mint 600 millió ember nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez és közel egymilliárd ember kénytelen kevesebb, mint napi 1,25 dollárból megélni. Több mint 800 millió embernek nem jut elég ennivaló. A nők jelenleg is küzdenek jogaikért, sok anya továbbra is szükségtelenül hal meg szülés közben, és sokan vesztik életüket megelőzhető betegségekben.

A 17 CÉL:  http://nefe.kormany.hu/post-2015
(Az alábbi link tartalmazza a felsorolást)

Érdekesség, hogy a 17 célon belül 169 alcél is található az elérendő célok pontosítására. Az első számú célon belül például fellelhető a törekvés arra, hogy legalább felére csökkentsék a szegénységben élők számát 2030-ra, és hogy felszámolják a mélyszegénységet. Az ötös számú célon belüli alcél kiküszöbölné a nők ellen irányuló erőszakot, míg a 16. cél összességében a jogállamiságot kívánja előmozdítani és az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférést.


HOGYAN KERÜLTEK A CÉLOK KIVÁLASZTÁSRA?

Az MDG-kel ellentétben - amelyeket a legenda szerint az ENSZ egyik üléstermében egy csoport diplomata dolgozott ki - az SDG-k tartalmának meghatározására az ENSZ a történelem legnagyobb konzultációs programját indította el.

A 2012-ben megtartott Rio+20 Fenntartható Fejlődési Konferencia egy kormányközi folyamatot indított el a Fenntartható Fejlődési Célok kidolgozására. Az erre a célra létrehozott, 70 ENSZ-tagállam képviselőit tömörítő Nyitott Munkacsoport (OWG) 2013 elején kezdte meg a célok kidolgozását. 2014 szeptemberében terjesztette az ENSZ Közgyűlése elé a 17 új célt összefoglaló javaslatát. A munkacsoportban Magyarország és Kenya töltött be társelnöki posztot, mindketten New York-i ENSZ nagykövete révén.

A célokra vonatkozó javaslatot tartalmazó komplex keretrendszerről (SDG-k és finanszírozása, monitoring és felülvizsgálat) tagállami tárgyalásokkal folytatódott a folyamat. Majd a célkitűzések, valamint a hozzájuk tartozó preambulumról és a politikai nyilatkozatról 2015 augusztusában született szakértői szintű megállapodás. 2015. szeptember 25. és 27. között az ENSZ közgyűlésének magas szintű üléséhez kapcsoltan állam-és kormányfői csúcstalálkozó elfogadta a „Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja” című dokumentumot. A közgyűlésen Ferenc pápa és hazánk köztársasági elnöke is felszólalt.

Az ENSZ még egy MY WORLD elnevezésű online kérdőívet is közzé tett, azzal a céllal, hogy felmérje, mely témakörök élveznek prioritást az emberek körében a célokat illetően és milyen tárgykörben határoznák meg a civilek célokat.


ELÉGEDETTEK AZ ORSZÁGOK A 17 CÉLLAL?

A többség úgy tűnik, hogy elégedett az újdonsült célokkal, de egy néhány tagállam – köztük az Egyesült Királyság és Japán – kevésbé lelkes, azonban ez nem a célok tartalmára vonatkozik. Néhány ország úgy véli, hogy a napirenden szereplő 17 célt nehéz lesz végrehajtani, és széles körben megismertet az emberekkel így ők egy rövidebb, tömörebb megoldást jobbnak tartanának.  Vagy ez csak a látszat? Egyesek úgy vélik, hogy aggályaik hangoztatásának valódi célja, hogy megszabaduljanak néhány olyan céltól, amely nem passzol az aktuális hosszú távú politikai elképzelésekhez, mint például azok, amelyek a környezetvédelemhez kapcsolódnak.

Amina Mohammed- egy ENSZ főtitkár tanácsadója a fenntartható fejlődési keretrendszer kialakítására –azt nyilatkozta, hogy óriási erőfeszítést jelentett leredukálni a célok számát 17-re, ebből kifolyólag a további csonkítás markáns ellenállásba ütközne.

Néhány civil szervezet szintén úgy véli, hogy túl sok a 17 cél, de az általános vélekedés mégis az, hogy jobb 17 olyan cél, amelyek magukban foglalják például a nők szerepének erősítését, a jó kormányzást, a békés befogadó társadalmak megteremtését, mintsem kevesebb cél, amelyekben ezek a kérdések nem jelennek meg.


MIKOR LÉPNEK HATÁLYBA AZ ÚJ CÉLOK?

2016 januárjától egészen 2030-ig érvényben lesznek az új célok.


HOGYAN FOGJÁK MÉRNI A CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁT?

Az indikátorok kidolgozásán egy szakértői csoportnak dolgozik. Minden alcélnak két indikátort dolgoznak ki, és minden egyes indikátort annak megvalósíthatósága, alkalmassága és relevanciája alapján értékelnek. 2016 márciusára várható az indikátorok véglegesítése.


HOGYAN FOGJÁK FINANSZÍROZNI A CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁT?

Ez a 3 trillió dolláros kérdés. A nagyságrendi számítások szerint a mélyszegénység felszámolásához szükséges társadalmi háló kiépítése és biztosítása évi 66 milliárd USD-be kerül, míg az infrastruktúra (vízgazdálkodás, mezőgazdaság, közlekedés, energia) fejlesztéséhez szükséges éves befektetési szükséglet elérheti a 7 trillió USD-t is világszinten.

A fenntartható fejlődés finanszírozásával foglalkozó szakértői munkacsoport jelentése szerint a közfinanszírozás és kormányzati segélyek központi szerepet játszanak majd a célok végrehajtásában. Kiemelték ugyanakkor, hogy a magánszférából származó támogatások, adóreformok által beszedett többlet és az illegális pénzáramlások és korrupció csökkentése révén szintén elengedhetetlenek.

A SDG-k finanszírozásáról az etióp fővárosban, Addisz-Abebában tartottak júliusban egy nagyszabású konferenciát. A konferencián azonban nem sikerült eloszlatni azokat az aggályokat, amelyek a célok finanszírozására rendelkezésre álló pénz hiányáról szóltak. Az ENSZ szerint az Addisz-Abebai Akcióterv (röviden: AAAA) „olyan merész intézkedéseket tartalmaz, amely a globális finanszírozási szokásokat megváltoztatják és befektetést generálnak” a fenntartható fejlődés kihívásainak kezelésére. Az
Akcióterv tartalmazza a kormányok által 40 éve elhatározott segélymennyiség kapcsán a meglévő vállalásuk megerősítését – a GNI 0,7%-a – valamint az adóelkerülés elleni küzdelem és az adóbevételek növelése mellett való elköteleződésüket. A civil szervezetek ugyanakkor nem elégedettek az eredménnyel, mivel hiányolják a csúcstalálkozó döntését az új források finanszírozásba történő bevonásáról, vagy a nemzetközi pénzügyi rendszer átalakítására vonatkozó javaslatokról (pl. egy új nemzetközi adózással foglalkozó szervezet felállításáról).


KAPCSOLÓDÓ LINKEK:

https://sustainabledevelopment.un.org/post2015/transformingourworld
http://nol.hu/kulfold/negyed-stadion-a-klimaert-1488185
http://hand.org.hu/hirek/jol_csinaljak_interju_korosi_csaba_new_yorki_ensz_nagykovettel_es_az_ensz_nyitott_munkacsoport_tarselnokevel
http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/topics/2013/post-15-development-agenda.html

Menü

Nyitólap

Nemzetközi fejlesztési együttműködés

Nemzetközi humanitárius segítségnyújtás

POST- 2015

Tények, számok, adatok

Dokumentumtár

Navigáció