A Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Fejlesztés Európai Éve keretében a Visegrádi Négyekkel együttműködve, a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvállalásával 2015. augusztus 14-én kiírja „A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” című országos rajzpályázatot.

A pályázat a Fejlesztés Európai Éve keretében,
a Visegrádi Négyekkel együttműködésben valósul meg


1. A pályázat küldetése és célja

A Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Fejlesztés Európai Éve keretében a Visegrádi Négyekkel együttműködve, a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvállalásával 2015. augusztus 14-én kiírja „A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” című országos rajzpályázatot.

2015 a Fejlesztés Európai Éve, melynek keretében megrendezésre kerülő országos rajzpályázat célja, hogy felhívja a fiatal diákok figyelmét a közös felelősségvállalásra és érzékenyebbé tegye őket a globális problémák iránt. A diákokat bevonva és pozitív üzenetet közvetítve példát mutasson arra, hogy melyek lehetnek azok az akár apró lépések, melyekkel mindannyian hozzájárulhatunk egy igazságosabb és fenntarthatóbb világ megteremtéséhez.

2. Szabályok

2.1.  Pályázók köre

A pályázatra 5-8. osztályos tanulók jelentkezését várjuk.

Lehetőség van egyéni és (legfeljebb háromfős) csoportos munkával készült művek benyújtására is. A pályázatok benyújtása minden esetben az iskolán keresztül történik, amely a mellékletben szereplő pályázati adatlapok kitöltésével küldheti be a műveket.

2.2.  A pályázat témái

a) Éghajlatváltozás
Az éghajlat, és annak változása mindenkit érint. Leginkább a fejlődő országok szegényeit sújtja a tengerszint emelkedése, a helyben megszokott élelmiszertermelési módok lehetetlenné válása, vagy az, hogy lakóhelyeik hirtelen lakhatatlanná lesznek. A Kárpát-medencét sem kerüli el az éghajlatváltozás. Várhatóan egyre gyakoribban változik szélsőségesen, egyik hétről a másikra az időjárás (túl meleg - túl hideg; túl száraz – túl csapadékos), és ezzel megszokott dolgaink, vidékeink és ismerőseink. Az éghajlatváltozásnak katasztrofális következményei lehetnek bolygónkra és a Földön való életre nézve. Elfogadott, hogy az éghajlatváltozásért elsősorban az emberi tevékenység felelős. Az ipari termelés és a közlekedés, fűtés és hűtés által kibocsátott széndioxid légköri koncentrációjának növekedése mellett az ökoszisztémák összeomlása: a „Föld tüdejét” jelentő erdők jelentős mértékű kiirtása is fokozza az üvegházhatást, ami a légkör felmelegedéséhez, és így az éghajlatváltozáshoz vezet. A Föld átlaghőmérséklete emelkedik. A hurrikánok, trópusi viharok, az extrém időjárási körülmények egyre gyakoribbak. Az éghajlati övezetek átalakulnak. A jégsapkák olvadnak. Egyre gyakoribb és hosszabb szárazság és hőség hullámok tapasztalhatóak, míg máshol az áradások okoznak komoly problémát. A éghajlatváltozás kedvezőtlen következményei már ma is éppen azokat a - többségében fejlődő, szegény, emiatt kiszolgáltatott - államokat érintik leginkább, akik a legkevésbé felelősek a problémáért. Hiszen keveset fűtenek, alig autóznak, nem utaznak repülővel… Azok az emberek, akik ismerik az éghajlatváltozás okát és következményeit – függetlenül attól, hogy szegény vagy tehetős családban, országban élnek –, inkább környezetbarát módon közlekednek, fákat ültetnek, kevesebb hulladékot termelnek, vagy éppen közeli, helyi termékeket fogyasztanak a messziről szállítottak helyett.

b) Élelmezésbiztonság
Egyre több ember él és dolgozik városokban, ma már az emberek több mint fele. Az élelmiszert boltokban vásárolják, ahová az a világ különböző részeiről érkezik, többsége teljesen átalakítva (feldolgozva, ízesítve, csomagolva). A feldolgozás és szállítás rengeteg energiát és ételeinkhez hozzáadott nem élelmiszer-típusú anyagokat igényel, és a csomagolással együtt tovább növeli a hulladékmennyiséget is. A gazdák kis, családi gazdaságokban termelnek a fejlődő országokban, és tőlük – a világpiaci olcsó árakra hivatkozva – nagyon olcsón veszik meg a termést a kereskedők. A fejlődő országokban, és a kisméretű gazdaságok esetében egyre többen veszítik el földjüket, és ezáltal megélhetésüket is. Mit tudunk tenni mi ez ellen? Vásároljunk helyi termékeket és csak annyit, amennyire valóban szükségünk van! A vegyipari adalékokkal évekre tartóssá, távolról szállíthatóvá, színessé, keménnyé vagy éppen puhává tett élelmiszer helyett helyi, vagy fair trade (méltányos kereskedelemből származó) élelmiszert vegyünk magunkhoz! Együnk kevesebb húst. Ha tehetjük, termeljünk magunknak zöldséget, gyümölcsöt. A helyi termékek vásárlásával csökkentjük az élelem szállítási útját, ez által a környezetszennyezést, és az élelmiszeradalék-igényt is, valamint nagyobb rálátásunk lehet a termelés körülményeire.

c) Méltányos munkakörülmények
Sok ruházati cég, autógyár, elektromos termékgyártó vállalat az alacsonyabb bérköltségű fejlődő államokba költözteti termelését, hogy a fejlett államok fogyasztói igényeit még olcsóbb tömegtermeléssel elégítse ki. A fejlődő államokban nemcsak a munkaerő olcsó, de a törvények sem védik annyira a gyárakban dolgozó munkások jogait, mint a fejlettebb országokban. A munkások gyakran embertelen körülmények között végzik munkájukat, a szükséges egészségi és biztonsági feltételek biztosítása nélkül, minimálbéren. A tisztességtelen munkakörülmények között olcsón előállított termékek a mi áruházaink polcain is megtalálhatóak. Mit kezdjünk ezzel? Ne ezeket válasszuk, hanem helyettük vásároljunk olyan terméket, melynek ismerjük az eredetét, akár a termelés körülményeit is. Sose vásároljunk feleslegesen. Helyi, használt vagy fair trade (méltányos kereskedelemből származó) termékeket keressünk. Fogyasztói szokásainkkal mi is befolyásoljuk a vállaltok termelési döntéseit!

2.3.   A művek elkészítésének és benyújtásának feltételei

A pályázók szabadon választhatnak a kétdimenziós művek elkészítésének technikái és anyagai között. A művek készülhetnek A4-es A3-as méretben, melyeket minden esetben félbehajtás nélkül, szükség esetén tekercselve az alább megadott címre jutassanak el. A borítékon tüntessék fel a pályázat címét; „Fejlesztés Európai Éve Rajzpályázat”.

Postázási cím:  Külgazdasági és Külügyminisztérium
  Nemzetközi Fejlesztési Főosztály
1027 Budapest, Bem rakpart 27.


A pályaműveket 2015. szeptember 1-je, keddtől fogadjuk.
A beérkezési határidő: 2015. október 1. csütörtök

Pályázati_felhívás

Adalap iskoláknak

Pályázói adatlap

Oktatási segédlet a pályázathoz:

További segédletek: